1. Gazdaság
  2. Lótenyésztés
  3. Mezőhegyesi sportló

Mezőhegyesi sportló

A Mezőhegyesi Sportló tenyésztés elindítása után 18 évvel az 1980-as Moszkvai Olimpián a magyar csapat IV. helyezett lett.

Története

A második világháború után az 1950-es években a magyar mezőgazdaságot átszervezték, az addig fontos szerepet játszó lovat gépesítés váltotta fel. Ennek megfelelően a magyar lótenyésztés is átalakult, így Mezőhegyes is. Az addig Mezőhegyesen tenyésztett Mezőhegyesi fajtákat áthelyezték más ménesekbe, és új célokat tűztek a ménes elé.

1962-ben a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium a Mezőhegyesi Ménes számára új alapítólevelet adott ki:

“Tekintettel a nemzetközi sportvilág elvárásaira, valamint ilyen irányú hazai igényre, feladatait az alábbiakban jelölöm meg:
Az ugró sportban az eddigieknél nagyobb képességű, illetve a mindenkori nemzetközi szintek teljesítésére alkalmas magyar ugró sport ló kitenyésztése. Ennek érdekében biztos örökítő anyagú, tömeges, rámás, tetszetős megjelenésű, nyugodt vérmérsékletű, olyan ló anyag kitenyésztése, mely ugróképessége és idomíthatósága révén a lovassport világversenyeiben előírt követelményeket is tudja teljesíteni. Ezen kívül a magyar lótenyésztés és a mezőhegyesi tenyészmunka színvonalát is méltóan képviseli.”

A fenti célok megvalósításához igen vegyes összetételű törzskanca állomány állt rendelkezésre melyben nóniusz, mezőhegyesi félvér, gidrán, és néhány ismeretlen eredetű kanca volt. Ez a kancaállomány később kiegészült néhány import kancával (Schneider fani, Merci Paris, Hetéra, Hozomány) és magyar tenyésztésű a sportban már kipróbált egyeddel.

Ehhez az igen különböző kancaállományhoz holsteini, hannoveri és angol telivér méneket állítottak tenyésztésbe. Ezek közül kiemelkedő jelentőséggel bírt az angol-arab anyától származó Ramzes fia Ramzes Junior és a telivér Anblick apaságú holsteini mén, Aldato. A hannoveri fajtából kiemelkedő mének a Gotthard, Goldstern vonalból származó Hajnal, és a Ferdinand apai vonalból származó Wendit. Nagy hatást gyakoroltak az angol telivér mének, mint merengő, Chitet, Korrenbleem és Kemál, mely mének fedeztek telivér törzstenyészetekben is.

A Mezőhegyesi Sportló tenyésztés elindítása után 18 évvel az 1980-as Moszkvai Olimpián a magyar csapat IV. helyezett lett. A csapat mindhárom lova és a tartalék ló is mezőhegyesi tenyésztésű volt ezzel is igazolva a helyes tenyésztési irányt. A fajta 1984-ben, mint Mezőhegyesi Sportló állami fajtaelismerést nyert.

A Moszkvai Olimpián résztvevő mezőhegyesi tenyésztésű lovak:

  • Artemisz / Ramzes Junior- Pillangó
  • Vadrózsa / Ramzes Junior- Pillangó
  • Bohém / Krőzus-Schneider Fani, egyéni IV. helyezés
  • Balerina / Krőzus – Csalogány (tartalék ló)
  • Military: L”amour / Aldato – Nina, csapat IV.helyezés

A fajta elismerését követő egy évtized, még ezen lovak által képviselt színvonalon telt, viszont a rendszerváltozás hatásai érvényesültek a mezőhegyesi sportló tenyésztében is. A törzskanca állomány még részben őrizte a genetikai értékeket, de az eredmények lassan elmaradtak, a lótenyésztés és versenyeztetés költségeit a kiváló genetikát képviselő egyedek értékesítésével enyhítették.

Még megtalálhatóak a kiemelkedő kancacsaládok egyedei, melyeket próbálunk felszaporítani bízva abban, hogy ez a még mindig egyedülálló állomány és Mezőhegyes megőrzi meghatározó szerepét a magyar sportlótenyésztésben is.