1. Archívum
Kossuth Lajos és Mezőhegyes

Kossuth Lajos és Mezőhegyes

Mezőhegyesnek erős kötődése van Kossuth Lajoshoz. A híres ménes számos alkalommal feltűnik Kossuthnak a pozsonyi diétán tartott beszédeiben, leveleiben, rendeleteiben, sőt, 1849-ben Kossuth Aradra menet városunkban szállt meg.

A Kisvasút

A Kisvasút

Az AEGV [Alföldi Első Gazdasági Vasút] közel 140 km-es vonalhosszával nem tartozott a hazai nagyforgalmú vasútvonalak közé, csak egy keskenynyomtávolságú kisvasút volt, amely azonban az életet, a napi rendszeres utazás és szállítás lehetőségét valósította meg a Tiszántúlon, a Körösök vidéke számára.

A mezőhegyesi Kaiser manőver

A mezőhegyesi Kaiser manőver

A 19. század végi európai rendezés a 20. század elejére repedezni kezdett. Mind élesebbé váltak a gazdasági-politikai ellentétek az országcsoportok között. A balkáni háborúk (1912-1913) már azt mutatták, hogy a történelem kohójában ismét izzásig hevültek a dolgok.

Hogyan keletkezett a Feneketlen tó?

Hogyan keletkezett a Feneketlen tó?

A kráter 1961. december 29. és december 31. között 2 nap, 15 óra és 10 perc alatt keletkezett. A battonyai határban az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Alföldi Kőolajfúrási Üzemének (OKGT AKÜ) egyik erdőszéli kutatótelepén éjszaka földgáz tört ki.

Apajpuszta 1975, avagy a mezőhegyesi lovak víziszonya

Apajpuszta 1975, avagy a mezőhegyesi lovak víziszonya

Kiss Imre négy évtizedet szolgált a lótenyésztés szolgálatában, a Mezőhegyesi Állami Méntelepen kezdte pályafutását 1953-ban. Életének egyik drámai pillanatát elevenítjük most fel: az 1975 nyarán rendezett apajpusztai Országos Fogathajtó Bajnokságot.

Kiskatonák

Kiskatonák

A Mezőhegyesi Méneskar már hét-nyolc éves kortól fogadott be elsősorban olyan árva gyerekeket, akiknek szülei a háború áldozatai lettek. Az első világháborút követően a köznyelv ezeket a gyerekeket nevezte trianoni árváknak.

A Meidzsi-reform és a Magyar Királyi Állami Ménesbirtok

A Meidzsi-reform és a Magyar Királyi Állami Ménesbirtok

Az osztrák-magyar kiegyezés évében, 1867-ben lépett trónra Japánban Meidzsi császár. A Meidzsi-reformok vezéregyénisége maga a császár volt, bár tényleges szerepe a nagyarányú politikai és szociális változásokat eredményező intézkedésekben máig vitatott.