1. Archívum
  2. Hogyan keletkezett a Feneketlen...

A kráter 1961. december 29. és december 31. között 2 nap, 15 óra és 10 perc alatt keletkezett. A battonyai határban az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Alföldi Kőolajfúrási Üzemének (OKGT AKÜ) egyik erdőszéli kutatótelepén éjszaka földgáz tört ki. A kitörések leggyakoribb oka, hogy a fúrásnál használt öblítőiszap nem tölti be feladatát. A fúrás során a fúrórudazatból nagy nyomáson kifecskendező öblítőiszap nemcsak a fúró által felaprított kőzetszilánkokat hozza a felszínre, hanem egyúttal ennek az iszapnak a nyomása szorítja vissza a tárolórétegekbe az olajat vagy gázt. Ezért pontosan meg kell tervezni, hogy egy adott mélységben milyen fajta öblítőiszappal kell fúrni. Amennyiben az iszap fajsúlya az előírtnál kisebb, avagy például korábban elérik a túlnyomásos tárolórétegeket a tervezettnél, úgy a lyukba törő gáz vagy olaj pillanatok alatt kisepri az útjában álló, túlzottan híg öblítőiszapot. Az iszaposzlop egyensúlyát sokszor véletlenül bontják meg a munka során, mint a Battonya-37. számú fúrásnál is történt. A 900 m körüli mélységben megszorult fúrót igyekeztek kiszabadítani. Közben a gáz a fúrólyukba nyomult. A gáz visszaszorítására ekkor túlságosan nagy ellennyomást alkalmaztak, és ezért a fúrólyuk acélcsővel még le nem zárt rétegei megrepedtek. Hiába zárták el a csővel védett szakasz tetején a több száz atmoszféra nyomás ellen biztosító kitörésgátlót, a gáz megfékezhetetlen elemi erővel a megrepedt rétegeken keresztül, az acélcsövön kívül nyomult a felszínre. A kráterképződés folyamán váltakozó hevességgel tört fel a földgáz, iszapot, kőzettörmeléket és nagyobb kőtömböket dobva a felszínre – ezekből gátat képezve a kráter körül. Az egymáshoz vagy a fúrótorony fémszerkezetéhez ütődő kődarabok szikrái lángra lobbantották a gázt. Egymást követték a robbanások, erős fényük az egész vidéket bevilágította. A berobbant gáz olykor 40 méter magasságú lánggal égett. Érdekesség, hogy egy ideig lávafolyamként sárga, tiszta agyag is a felszínre ömlött. Sok fa a kráter környékén letöredezett vagy a nagy hőségben kiszáradt. Kisebb-nagyobb földrepedések is keletkeztek, ezeken át is előtört a gáz, kisebb lángoló kráterek alakultak ki.

Medve Julianna, akinek a fotókat is köszönhetjük, így emlékszik vissza a történtekre: „Találtunk néhány képet az 1961. december 29-én bekövetkezett gázkitörésről, amely Mezőhegyes és Battonya között a 48-as erdő szélén történt. Hét éves voltam és kivitt Apukám megnézni. Arra emlékszem, hogy hatalmas volt a tűz, messzire látszott a fénye és görögdinnye nagyságú földlabdák röpködtek a levegőben.”

Végül a gáztároló feletti rétegomlás következtében szűnt meg a kitörés. A fúrótorony ledőlt – a Bu-75 típusú, 75 tonna teherbírású szovjet gyártmányú, hidraulikus nyomatékváltójú hordozható fúróberendezés az emelőművel, a saját tornyával és két meghajtómotorral együtt megsemmisült – egyrészt elolvadt, másrészt a fúrószerszámokkal együtt a kráterben elsüllyedt. A hozzávetőlegesen 50 méter átmérőjű és 10 méter mélységű kráterben csupán a béléscsőrakatból egy körülbelül hat méter hosszúságú csődarab látszott ki. A kráterben a kitörés megszűnését követően még nem volt víz, csak a későbbiekben töltődött fel talajvízzel. Országos viszonylatban hasonló gázkitörések miatt 12 kráter keletkezett, ezek közül nagyságát tekintve ez a kráter a negyedik (a legnagyobb kráter a Hajdúszoboszló-36. számú fúrás gázkitörésekor keletkezett). Személyi sérülés nem történt, a mentés során eltávolították a gázkitörés közelében lévő gépeket, a fúrás köré gátat emeltek. A mentési munkában a tűzoltóságon kívül a honvédség és a Mezőhegyesi Állami Gazdaság sok dolgozója is részt vett. A kráter keletkezését okozó, körülbelül 733 méter mélyen lévő gáztelepből később mintegy 1,2 milliárd m3 földgázt termeltek ki.

Egykorú újságcikkek és Horváth István nyugalmazott olajmérnök személyes tapasztalatai alapján írt beszámolója, valamint Sári András összefoglaló munkája alapján összeállította: Tarkó Gábor képzési igazgató
Fotó: Mezőhegyesi Helytörténeti Gyűjtemény fotóarchívuma, Medve Julianna