1. Hírek
  2. NAK Békés megyei agrárfórum...

A precíziós gazdálkodás és a digitalizáció elengedhetetlen a versenyképességhez

2019. február 19-én agrárfórumot tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, melyet Dr. Kulcsár László a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnöke nyitott meg. A rendezvényt sajtótájékoztató előzte meg a mezőhegyesi Centrál épületének dísztermében, ahol Dr. Kulcsár László és Pap István Tibor a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója együttműködési megállapodást írtak alá, melynek célja a térségi agrártársadalom megerősítése, a mezőgazdasági termelés zavartalan működésének és az agrárium stabil működésének elősegítése szakmai fórumok és információs platformok létrehozásával.

A teltházas fórumon tiszteletét tette Dr. Nagy István agrárminiszter és Lázár János Mezőhegyesért felelős kormánybiztos is, de az előadók között Dr. Takács Árpád a Békés Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Zalai Mihály a Békés Megyei Közgyűlés elnöke, Papp Gergely a NAK szakmai főigazgató-helyettese, Jakab István a MAGOSZ elnöke, a Parlament alelnöke és Pap István Tibor a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója is.

Dr. Nagy István agrárminiszter a fórumot megelőző sajtótájékoztatón elmondta, büszke arra, hogy Mezőhegyesen lehet, mert itt a hagyomány és a jövőkép együtt létezik, az agrárium itt még mindig vidékmegtartó és vidékfejlesztő szerepet tölt be.  Annak a módját kell megtalálni, miként segít a hagyomány átemelni az agráriumot a 21. századba. Kifejtette továbbá, hogy örömmel értesült róla hogy a szokásos békéscsabai helyszín helyett Mezőhegyes ad otthont a rendezvénynek. Összefoglalta és ismertette az agrártárca 2019. évi terveit és elmondta, 2018-ban 5%-kal bővült a magyar gazdaság az előző évhez képest. Ezt megköszönte a magyar gazdáknak. A terméseredmények is túlszárnyalták az utóbbi 5 év átlagát. Az idei év az építkezés éve lesz a magyar mezőgazdaságban melyre a kormány 620 milliárd forintot szán. Mindemellett új kamattámogatási hitelprogram indul a fejlődni vágyó, de a szükséges anyagi forrásokkal nem rendelkező gazdák segítésére, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar részére. A digitalizáció és a precíziós gazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó generációváltás összekapcsolódva állítanak újabb feladatot a gazdák elé. „Azon dolgozunk, hogy a vidéki életformát fenntartsuk és a 21. századi eszközöket használó fiatalokat az agráriumhoz kapcsoljuk” – nyilatkozta az agrárminiszter.

Létrejön a Nemzeti Öntözési Központ. A mérnöki tevékenység továbbra is a Belügyminisztérium irányítása alatt folyik majd, de a víz elosztása és az ezzel kapcsolatos feladatok az Agrárminisztérium fennhatósága alá kerülnek, leegyszerűsítve az öntözés igénylésének tekervényes bürokratikus hátterét. Szükséges korszakváltás ez, mivel eredményesen gazdálkodni öntözés nélkül nem lehet. Az öntözéshez szükséges infrastruktúra fejlesztésére, 10 éves fejlesztési periódusra a Magyar Kormány évi 17 milliárd forintot szán. 2 év múlva az öntözhető terület nagysága 100 ezer hektárra nőhet és a ciklus végére Magyarországon összesen 200 ezer hektár termőföld válhat öntözhetővé. A Békés megyeiek számára jó hír, hogy 3 helyi beruházás tervei hamarosan elkészülnek: a nagykunsági öntözőcsatorna déli- és északi ágának fejlesztési tervei, valamint a békési duzzasztó felújítására vonatkozó fejlesztési terv, mely által 3051 hektár terület válik majd öntözhetővé.

A föld az agrárium fundamentuma, Békés megyében a mezőgazdasági területek átlagosan 25 aranykoronás termőföldek. Aktuális és égető kérdés a megoldatlan osztatlan közös birtoktestek kérdése, mely 4,6 millió embert és 2,5 millió hektárnyi területet érint. Ennek érdekében egy határértéket állapítanak meg, mely érték alatt örökléssel sem lehetséges a földterületek tovább osztása. Erről társadalmi vita keretében döntenek majd.

Az öntözésfejlesztés közvetlen következménye lesz a térség fellendülése, az életszínvonal növekedése. Ehhez a gazdák adminisztratív feladatainak megkönnyítésére az egykori Nőtlen tiszti lak, helyi nevén Kantár, épülete új funkciót kap – emelte ki Dr. Takács Árpád kormánymegbízott úr. A műemlék épületben mezőhegyesi térségi komplex hatósági és agrárigazgatási központ létesül, ahol a földhivatal, agrárgazdasági kamara is helyet kap majd így a térség mezőgazdasági termelői könnyedén intézhetik hivatali ügyeiket, értesülhetnek a pályázati lehetőségekről, segítséget kérhetnek, de a vetőmaggal kapcsolatos kérdéseikre is választ kaphatnak.

A fórumon Pap István Tibor, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója a vállalat múltját és jelenét vázolta fel a téma tükrében. Beszédében kitért arra, hogy a Ménesbirtok életében is a fejlesztések éve lesz 2019. A műemlék épületek felújítása, az új robottechnológiás szarvasmarhatelep létesítése, a gépbeszerzések és a stratégiai együttműködések egyaránt fontos szerepet kapnak a vállalat jelenében. Újra a száz évvel ezelőttihez hasonló aranykor elé nézünk, amikor a Ménesbirtok Magyarország legkorszerűbb és Európa élvonalbeli agrárvállalatává fog válni.

Szöveg: Farkas Margit Zsuzsánna marketing referens
Fotó: Tóth Endre István ügyintéző